Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek
A Közlekedési Közlöny 1990. Évi 46. Számában
megjelent szöveg egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Szállítmányozók
Szövetsége 2000. Május 23-i közgyűlésén jóváhagyott módosításokkal.
1 §
Alkalmazási terület
1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni
mindazokra a szerződésekre, amelyek a megbízó és szállítmányozó között jönnek
létre, és a magyar jog szerint szállítmányozásnak minősülnek.
2. Ha a szállítmányozó kombinált fuvarokmányt
bocsát ki (MTO/CTO), úgy ezen feltételek nem alkalmazhatók.
2. §
Szállítmányozási szerződés
1. A szállítmányozó a szállítmányozási szerződésben
arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízásban szereplő fuvarozási és egyéb
szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megköti, és a megbízással
összefüggésben kiegészítő tevékenységet is végez.
2. E feltételeket kell alkalmazni akkor is, ha a
szállítmányozó a fuvarozási/egyéb szerződéseket megbízója nevében köti meg,
vagy ha az áru átvételére kap megbízást.
3. A szállítmányozó ajánlata csak azonnali
elfogadás esetén érvényes, kivéve, ha az ajánlatban az ajánlati kötöttség
határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a szállítmányozóhoz a
határidő utolsó napján meg kell érkeznie.
4. A megbízást írásban kell adni; a telefonon,
szóban adott megbízást a megbízó haladéktalanul írásban megerősíteni köteles.
Ennek elmulasztásából eredő bármely következményért a megbízó felel.
5. A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez
szükséges adatokat pontosan kell tartalmaznia. A hiányos vagy pontatlan
megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik.
6. A szállítmányozó nem köteles a megbízó által
közölt adatok valódiságát ellenőrizni.
7. Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a
szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem tesz a megbízással azonos tartalmú
elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően részletes, ill. pontatlan,
úgy a jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől keletkezik.
8. A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a
küldeményt harmadik személy rendelkezésére kell tartani, már nem vonható vissza
akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a harmadik személyt a rendelkezési jog
már megilleti.
3. §
A megbízás teljesítése
1. A szállítmányozó a megbízás teljesítése során a
gondos kereskedőtől elvárható magatartást köteles tanúsítani, s mindenekelőtt a
megbízó érdekeit kell képviselnie.
2. A megbízó utasításait köteles követni a
szállítmányozó, azok szakszerűtlenségére azonban a megbízó figyelmét fel kell
hívnia. A célszerűtlen, szakszerűtlen és késedelmesen adott utasítások
következményeit a megbízó viseli.
3. A szállítmányozó köteles a megbízót tájékoztatni
minden olyan körülményről, amely a megbízás teljesítését akadályozza, vagy
annak bármiféle módosítását teszi szükségessé.
4. Ha a megbízó a megbízást visszavonja, és a
szállítmányozó a megbízás teljesítése érdekében már intézkedéseket tett, úgy az
ebből fakadó károkat és költségeket, valamint a szállítmányozási díjat a
megbízó tartozik megtéríteni.
5. Amennyiben olyan körülmények következnek be,
amelyek a szállítmányozó kötelezettségeinek teljesítését részben vagy egészben
lehetetlenné teszik, úgy a szállítmányozó jogosult elállni, és költségeit,
valamint arányos díját követelni.
6. Ha a megbízó az eredeti megbízást úgy módosítja,
hogy az teljesíthetetlenné válik, a szállítmányozó a szerződés teljesítésétől
elállhat, és követelheti felmerült költségeinek megtérítését, valamint
díjazását.
7. Ha a szállítmányozó kért, de nem kapott
utasítást a szükséges időn belül a megbízótól, úgy a szállítmányozó saját
belátása szerint jogosult intézkedni. Az intézkedés során a szállítmányozó a
megbízó kárának enyhítését és az ésszerűségi szempontokat köteles figyelembe
venni. 8. A megbízó kifejezett tiltása hiányában a szállítmányozó jogosult a
küldeményt gyűjtőforgalomban továbbítani.
9. A szállítmányozó csak a szállítmányozással
közvetlenül összefüggő hatósági rendelkezéseket köteles ismerni és betartani.
Minden egyéb hatósági rendelkezés betartásáért a szállítmányozó nem felel. 10.
A szállítmányozó vállalkozhat arra is, hogy a megbízást maga teljesíti (fővállalkozási
díjban állapodik meg), ill. alvállalkozókat is igénybe vehet.
11. A szállítmányozó kifejezett nyilatkozata
hiányában nem garantálja, hogy a küldeményt meghatározott napon/járattal
továbbítja.
12. A szállítmányozó a megbízó kérésére átvételi
elismervényt bocsát ki.
13. A szállítmányozó szükség szerint gondoskodik a
küldemény feladás előtti, kiszolgáltatás előtti és átmenő raktározásáról.
A raktározás a szállítmányozó saját tulajdonában
álló, általa üzemeltetett vagy általa esetenként igénybe vett idegen raktárban
történhet.
A megbízó a küldeményt előzetes értesítés mellett,
a szokásos üzemi időben, a szállítmányozó üzemének zavarása nélkül, saját
költségére és a szállítmányozó kíséretében megtekintheti. A megbízó vagy
megbízottja szükség szerint mintát vehet, vagy más cselekményt végezhet az
áruval, ha abban a szállítmányozóval előzetesen megállapodik. A mintavétellel
és más cselekményekkel összefüggő költségek a megbízót terhelik.
A megbízó felel azokért a károkért, amelyeket az
áru megtekintésével, a mintavétellel vagy más cselekményekkel összefüggésben a
szállítmányozónak vagy harmadik személynek okoz.
Ha a megbízó azt állítja, hogy a megtekintett
küldemény hiányzik, hiányos vagy sérült, úgy jegyzőkönyv felvételét kérheti,
amelyet a szállítmányozó nem tagadhat meg. Ha a megbízó a küldemény hiánya,
hiányossága vagy sérülése miatt szakértőt kíván igénybe venni, úgy ahhoz a
szállítmányozó hozzájárul, az ezzel kapcsolatos költségeket azonban a megbízónak
kell fizetnie.
4. §
A küldemény átadása a szállítmányozónak
1. Amikor a megbízó a küldeményt a
szállítmányozónak/megbízottjának átadja, a szállítmányozó jogosult, de nem
köteles - a küldemény darabszámának kivételével - a küldemény tényleges adatait
megállapítani.
2. Amennyiben az ellenőrzött adatok a megbízás
adataitól oly mértékben eltérnek, hogy más elszámolási kondíciók kialakítása
szükséges, úgy a szállítmányozó a megbízót e körülményről haladéktalanul
értesíti azzal, hogy az ajánlat/megbízás és a ténylegesen átadott küldemény
adatai egymásnak nem felelnek meg. Minden e körülményből fakadó következmény
(késedelem, díjszint, költségek stb.) a megbízót terhelik.
3. Ha a küldemény adatai bármely okból javításra
szorulnak, úgy e tényt a szállítmányozó a megbízóval közli, és szükség esetén
utasítást kér.
4. A szállítmányozó a küldeményt csomagolni,
kötegelni, a csomagolást javítani nem köteles, kivéve a halasztást nem tűrő
kárelhárítás esetét. Ilyen esetekben a megbízó köteles az ebből eredő
költségeket megtéríteni.
5. §
Veszélyes, különleges kezelést igénylő küldemények
1. Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre
veszélyes küldeményeket vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve,
ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli
megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak
veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni.
2. A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok
veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás
megjelölésével a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt
nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek
elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel.
3. Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére
vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó
jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből
fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a
szállítmányozónak megtéríteni.
6. §
Szállítmányozásbiztosítás
1. A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó
írásbeli utasítására és költségére biztosítja a megbízó által megjelölt
biztosítási feltételek szerint, a megbízásban megjelölt adatok alapján.
2. A küldemény értékének közlése önmagában nem
minősül biztosításra szóló megbízásnak.
7. §
Fizetés
1. A megbízó köteles a szállítmányozónak átvételi
díjtételes forma esetén a szállítmányozási díjat, bizományosi elszámolási forma
esetén a felmerült költségeket és a szállítmányozási jutalékot megfizetni.
2. A szállítmányozó számlái egyéb megállapodás
hiányában a kézhezvétel után azonnal esedékesek, a fizetési késedelem külön
felszólítás vagy egyéb feltétel nélkül azonnal beáll. A késedelmi kamat a
hatályos magyar jogszabályok szerint számolandó el.
3. A szállítmányozó jogosult előleget kérni, a
megbízóval fizetés tekintetében külön megállapodást kötni, ill. költségeit és
díjat belföldi megbízótól azonnali inkasszóval beszedni.
4. Ha a megbízó a szállítmányozási megbízásban
harmadik személy fizetését ígéri a szállítmányozási szerződés teljesítéséért, a
szállítmányozó e feltételt visszautasíthatja, ill. e harmadik személy nem
fizetése esetén a megbízó tartozik a szállítmányozó követeléseit - kamatokkal
együtt - kielégíteni. 5. A szállítmányozó követeléseivel szemben a megbízó és a
megbízó által megjelölt harmadik személy beszámítással, visszatartással nem
élhet.
6. Ha a megbízó az esedékes díjak megfizetését akár
egyetlen alkalommal is elmulasztja, úgy a szállítmányozó saját belátása
szerinti biztosítékot kérhet. Ha a megbízó a kívánt biztosítékot a
szállítmányozó által megjelölt határidőn belül nem szolgáltatja, úgy a
szállítmányozó a szállítmányozási szerződést felmondhatja. A szállítmányozó
különösen abban az esetben jogosult biztosítékot kérni, ha a megbízó vele
szemben más esetekben is bármely jogcímen késedelembe esett, vagy ha az áru a
várható költségeket sem fedezi. Az áru értékét illetően a szállítmányozó a
megbízó által közölt értékekből indul ki, ha az áru értékét közölték,
mindazonáltal a szállítmányozó jogosult az áru piaci értékét szakértővel
megvizsgáltatni és megállapíttatni. Ha az áru ily módon megállapított piaci
értéke kevesebb, mint a közölt áruérték, a szállítmányozó a biztosíték
tekintetében ezen kevesebb értékből jogosult kiindulni.
8. §
Zálogjog, visszatartási jog
1. A szállítmányozónak zálogjoga van mindazon
dolgok és egyéb értékek felett, amelyek a birtokában vannak, ill. amelyekről
okmányok útján rendelkezhet mindazon követelések erejéig, amelyek az adott
szállítmányozási megbízásból erednek, függetlenül attól, hogy azok esedékesek-e
vagy sem.
2. A zálogjog/visszatartási jog kiterjed olyan
dolgokra/értékekre is, amelyek az adott szállítmányozási megbízással nincsenek
ugyan kapcsolatban, de a megbízó pénzügyi helyzete a szállítmányozó
követelésének teljesítését veszélyezteti, ill. ha az adós tartozását tartósan
nem rendezi.
3. A szállítmányozó zálogjogát kereskedelmi úton,
bírósági eljárás nélkül érvényesítheti.
9. §
A szállítmányozó felelőssége
1. A szállítmányozó felel szerződésszegéssel
okozott kárért, feltéve, hogy vétkesen járt el. A szállítmányozó nem felel
azokért a károkért, amelyeket az általa igénybe vett fuvarozók, raktározók,
rakodók, közvetett szállítmányozók vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtó személyek
okoznak, kivéve, ha a szállítmányozó ezek kiválasztásánál nem a
szállítmányozótól elvárható gondossággal járt el.
2. A felek megállapodhatnak abban, hogy a
szállítmányozó a fent megnevezett személyekkel szembeni kártérítési igényeket a
megbízó számlájára és veszélyére perben vagy peren kívül érvényesíti. A
szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek
által megállapodott díj illeti meg. 3. Ha a szállítmányozó felelőssége
megállapítható, és az igényjogosult belföldi székhelyű személy, felelősségére a
Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a szállítmányozó
felelőssége megállapítható, és az igényjogosult külföldi székhelyű személy,
felelőssége olyan mértékben korlátozott, amilyen mértékben az igényjogosult
országában a szállítmányozási szerződésre vonatkozó szabályok felelősségét
korlátozzák.
10. §
Elévülés
1. A szállítmányozási szerződés alapján támasztható
igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés
esedékessé válik, de legkésőbb az áru kiszolgáltatása napján.
11 §
Alkalmazandó jog, joghatóság
1. A szállítmányozó szerződéseire a magyar anyagi
jogot kell alkalmazni.
2. Vitás ügyeiket a felek békés úton kísérlik meg
rendezni.
3. Amennyiben a felek külön megállapodást nem
kötöttek, a felek közötti minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti
bíróság kizárólagosan illetékes. A szállítmányozó fenntartja magának a jogot,
hogy ezen ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK egyes rendelkezéseitől külön megállapodás
alapján vagy egyes szerződésekben eltérjen.
|
|
Összességében elmondhatjuk, hogy a
fuvarozás felelőssége ugyan fokozott a rábízott dolog épsége, illetve a
címzetthez való eljuttatása tekintetében, azonban ehhez az kell, hogy a
megrendelő mindent elkövessen annak érdekében, hogy a fuvarozás
szerződésszerűen teljesíthessen. |
A fuvarlevél
A nemzetközi közúti fuvarozás során fuvarlevelet állítanak ki. A
fuvarlevelet három eredeti példányban állítják ki, azt a feladó és a fuvarozó
aláírja. Ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a fuvarlevelet kiállítják,
megengedik, ezek az aláírások nyomtatottak is lehetnek, vagy azok a feladó és a
fuvarozó bélyegzőjével is helyettesíthetők. A fuvarlevél első példányát a
feladó kapja, a második példány az árut kíséri és a harmadikat a fuvarozó
tartja meg.
Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni, vagy az különböző
árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó
kérheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy
ahány árufajta, illetőleg részrakomány van.
A feladó felelőssége
A feladó felelős a fuvarozóval szemben személyekben, üzemi felszerelésekben,
vagy más árukban okozott olyan kárért és minden olyan költségért, amely a
hiányos csomagolás következménye, kivéve, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a
fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és
ha a fuvarozó erre vonatkozóan fenntartást nem tett.
A fuvarozás során szükséges iratok
1. A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat az iratokat, amelyek
az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez
szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére
bocsátani és a fuvarozó részére minden szükséges felvilágosítást megadni.
2. A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy ezek az iratok és felvilágosítások
helyesek-e vagy kielégítoek-e. A feladó felelős a fuvarozóval szemben minden
kárért, amely az iratok és felvilágosítások hiányából, nem kielégítő voltából
vagy szabálytalanságából származik, kivéve, ha a fuvarozót vétkesség terheli.
Rendelkezés az áruval a fuvarozás során
A feladó jogosult az áru felett rendelkezni, különösképpen kérheti, hogy
a fuvarozó ne fuvarozza tovább az árut, változtassa meg a kiszolgáltatásra
előírt helyet, vagy az árut más címzettnek szolgáltassa ki, mint akit a
fuvarlevélben megjelöltek.
A fuvarlevél második példányának átadásától kezdve a fuvarozó a címzett
rendelkezéseit köteles teljesíteni. A küldeménnyel rendelkezés a címzettet már
a fuvarlevél kiállításának időpontjától kezdve megilleti, ha a feladó a
fuvarlevélbe ilyen értelmű bejegyzést tett.
Az áru kiszolgáltatása
Miután az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre megérkezett, a címzett
jogosult a fuvarozótól kérni, hogy részére a fuvarlevél második példányát és az
árut - átvételi elismervény ellenében - szolgáltassa ki. Ha megállapították az
áru elveszését, vagy, ha az áru a fuvarozás határidején belül nem érkezett meg,
a címzett jogosult a fuvarozási szerződésből eredő jogait a fuvarozóval szemben
saját nevében érvényesíteni.
Mire érdemes figyelni a fuvarozással kapcsolatban?
Milyen jogaink, illetve felelősségünk jár együtt azzal, ha rábízzuk valamely
küldeményünket a fuvarozóra?
A kérdés tisztázása fontos lehet minden olyan megrendelésnél, ahol a küldemény
adott helyről adott helyre történő továbbítására, illetve a címzettnek való kiszolgáltatására
adunk megrendelést.
A jogviszony három alanya a feladó, a címzett (fuvaroztatók) és a fuvarozó, ám
szigorú értelemben vett jogviszony csak a feladó és a fuvarozó között
keletkezik, a címzett csupán olyan szereplő, aki számra az ügyletből jogok és
kötelezettségek keletkezhetnek. A fuvarozást általában erre a célra létrejött
gazdasági társulások, vállalkozások látják el, a vasúti, vízi- és
légifuvarozást leginkább központi szervek, a közúti szállítási megbízásokat
pedig a nyilvánosság előtt reklámjaikból ismert magáncégek is.
A szolgáltatás megrendelése
Amennyiben azt szeretnénk, hogy küldeményünket egy árufuvarozó társaság
továbbítsa a címzetthez, az első lépés, hogy leadni feléjük a megrendelést. Ez
történhet a fuvarozó ügymenetéhez illeszkedve személyesen, telefonon, faxon,
levélben, vagy e-mailben. Ennek során pontosan meg kell határoznunk
elvárásainkat az átvétel és az átadás időpontjával kapcsolatban, valamint
rendelkezésre kell bocsátanunk az összes, csomagra vonatkozó adatot, mely releváns
lehet a megrendelés teljesítéséhez (küldemény neve, mennyisége, bizonyos
tulajdonságai, különleges jellemzői), ez a bejelentési folyamat az ún.
kocsirendelés. A valódi, jogokat és kötelezettségeket keletkeztető szerződés az
ún. fuvarlevél átadásával, illetve annak kifogás nélküli elfogadásával jön
létre. Az írásbeliség nem kötelező, ám jelentősen megkönnyíti a későbbi
jogviták eldöntését, mivel a bíróság előtt bizonyítja a szerződés létrejöttét
és a küldemény átvételét. Ugyanígy feltétele a szerződéskötésnek a díjazásban
való megállapodás, bár ez legtöbbször nem a felek megegyezésén, hanem a
fuvarozó állandó díjszabásának elfogadásán múlik.
A küldemény bármilyen ingó dolog lehet, kivéve azok, amelyek
„fuvarforgalom-képtelenek”, vagyis pl. robbanó-, illetve fertőző anyagok, élő,
illetve halott testek (ez utóbbiak inkább a „feltételesen fuvarozható” dolgok
körébe tartoznak, melyekre különleges csomagolási, szállítási szabályok
vonatkoznak). Ha sikerült megegyezni minden kapcsolódó kérdésben, létrejön
tehát a fuvarozási szerződés, melynek feltételei ezután mindkét felet kötik, és
amely megalapozhatja polgári jogi felelősségüket is.
A megrendelő jogai
Ha a megrendelést már leadtuk, de a küldemény átadása előtt valamilyen okból
mégis visszavonnánk azt, megtehetjük, de a fuvarozó kérheti kárának
megtérítését. A dologgal egészen addig a feladó rendelkezik, amíg a címzett át
nem veszi, így – a megfelelő (arányosan csökkentett, vagy adott esetben növelt)
díj kifizetése ellenében – bármikor megállíthatja, visszahívhatja, vagy máshová
küldheti, amennyiben ez fizikailag még lehetséges (bár a gyakorlatban ez
sokszor akadályba ütközik).
A fuvarozó köteles a megrendelő utasításai szerint eljárni, és felelősséggel
tartozik az ennek megszegéséből eredő károkért, illetve késedelemért. Ha a
fuvarozó a kocsit (fuvareszközt) nem állítja ki a szerződésben vállalt
határidőre, a feladó elállhat, és kérheti kárának megtérítését, ezen belül azt
az összeget is, amelyért más fuvarozót bízott meg, hogy küldeménye időben
megérkezzék. Amennyiben a küldemény késve érkezik, a feladó, illetve a címzett
akkor is kérhet kötbért, vagy az ebből eredő kárának megtérítését.
A fuvarozásnem csak a késedelemért, hanem a nála lévő küldemény épségéért is
fokozottan felel, vagyis ha a csomag elvész, megsérül, vagy megsemmisül. Ha nem
tudja kimenteni magát – melynek lehetőségeit a Ptk. pontosan felsorolja –
kártérítéssel tartozik, és nem követelheti a fuvardíjat sem. A fuvaroztató
ilyenkor csak pénzbeli kártérítésre tarthat igényt, azonban megrongálódás esetén
a jog választási lehetőséget biztosít a fuvarozó számára a dolog kijavítása,
illetve az értékcsökkenés megtérítése között.
Ha a küldeményben olyan kár következett be, amely az átvételkor felismerhető,
haladéktalanul érvényesíteni kell az ebből eredő igényeket, különben később a
fuvarozó erre hivatkozva elháríthatja a kártérítési igényt. Ha a hiba
átvételkor nem volt észrevehető, a fuvaroztatónak 3 napja van, hogy igényét
bejelentse, és kárának megtérítését követelje.
Ezen kívül általánosságban elmondható, hogy – a szándékos károkozást kivéve – a
fuvarozó felelőssége csak a tényleges kár megtérítésére vonatkozik, a
szerződésből eredő igények érvényesítésének általános határideje pedig a
szerződéskötéstől számított 1 év.
A megrendelő kötelezettségei
A fuvaroztatónak szintén eleget kell tennie bizonyos követelményeknek, különben
a fuvarozó is igényt tarthat kártérítésre, illetve elállhat a szerződéstől. A
feladó felel azért, hogy a megállapodásban vállalt határidőre átadja a
küldeményt a fuvarozó részére, a címzett pedig azért, hogy átvegye (amennyiben
a küldeményt nem veszik át, a fuvarozó köteles megőrizni a rábízott dolgot és
haladéktalanul visszaszolgáltatni a feladónak). A megrendelőnek minden
szükséges okmányt át kell adnia a fuvarozónak, illetve minden olyan feltételnek
eleget kell tennie, amely a küldemény különleges jellegéből adódik
(szabályszerű csomagolás, stb.). Ha ezt elmulasztja, a fuvarozó egyrészt
visszautasíthatja a teljesítést (ez a feladót terhelő kártérítési felelősséggel
is járhat), másrészt kimentési lehetőséget biztosít a fuvarozó számára, ha
valamilyen ebből eredő kár éri a küldeményt.
Összességében elmondhatjuk, hogy a fuvarozás felelőssége ugyan fokozott a
rábízott dolog épsége, illetve a címzetthez való eljuttatása tekintetében,
azonban ehhez az kell, hogy a megrendelő mindent elkövessen annak érdekében,
hogy a fuvarozásszerződésszerűen teljesíthessen. Érdemes tehát odafigyelni a
megfelelő csomagolásra, a határidőben történő, szabályszerű berakásra
(átadásra) és kirakásra (átvételre), mert az ezekből eredő károk mind a
megrendelőt terhelik. A „legelrettentőbb” szankció pedig talán az, hogy a
fuvardíj megfizetésének elmaradása esetén a fuvarozó zálogjogot is szerez a
rábízott dolog felett, tehát megtarthatja, értékesítheti a küldeményünket, hogy
követelését kiegyenlítse.